Szőlő variációk

Először is hajnalban, mielőtt a darazsak támadnának a földi fészkükből, leszüreteltem egy szakasz szőlőt. Pontosabban 2 tőkét.

Jól megmostam, majd leszemeztem, és az ivólé készítő kosarába tettem a szőlőszemeket.

Feltöltöttem az automatát 10 l vízzel. Ráhelyeztem az összekapcsoló karikát, erre az ivólégyűjtő edényt, majd erre a szőlővel pakolt kosarat, és végül a tetőt.

Beállítottam az automatát az Entsaften programra és 60 percre.

Amíg a gép dolgozott előkészítettem az üvegeket. Tisztára mostam, kicsepegtettem. Amelyiknek csavaros teteje volt, a tetőket is elmostam.

Mikor az automata lejárt, leeresztettem a kész gyümölcslevet, amit aztán 2 felé osztottam el.

1,2 literből 3 ek cukorral, és csapott tk citromsavval ivólé lett.
1,2 l-hez pedig adtam 1 tk citromsavat és 60 dkg cukrot. Ebből szörp lett.

És most jön a csavar!

A kosárban jócskán maradt még gyümölcshús, persze a magokkal együtt. Így kivánszorogtam a kamrába a kézi passzírozómért.

Átpasszíroztam a megmaradt szőlőt, amiből 1 l sűrű lé jött ki. Lekvárt nem akartam készíteni most, az igazat megvallva még 5 percig sem akartam tűzhely mellett izzadni (itt árnyékban van ma a teraszon 41 fok, 13:48; 2018. aug. 20.).

Így csavartam egyet a dolgon. Az 1 l rostos gyümölcsléhez adtam 0,5 l vizet, 1,2 kg cukrot és 1 púpos tk citromsavat.

Így lett egy újabb adag szörpöm, ami jobban hasonlít állagában az évtizedek alatt megszokott szörpökhöz, mint ami az ivólé készítősből készült.

Az ivólé készítős a bolti szörpökhöz hasonlít a letisztultabb állagával.

De mindkét változatú szörp nagyon finom.

A megtöltött, lezárt üvegeket 80 fokon 20 percig dunsztoltam a befőző automatában.

Címkézés és mehetnek is a helyükre.